Sorozat készült a törökverő legendájából – a legendából viszont ezer dolog kimaradt. Például az, hogy mi történt Hunyadi János halála után, és miért fordult Szilágyi Mihály a törökökhöz segítségért. Ahogy az is, hogy mi volt Rigómezőn és miért volt bizalmatlan Hunyadival szemben mindenki a Nándorfehérvár előtti időszakban. Lenthár Balázs történésszel Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
Romantikus történelmi tévhittel és hat évnyi tévedéssel fejeződött be a nagy magyar történelmi tabló, a Netfilxre is így került fel.
Inkább azt írja ki a pólójára, mennyi pénzt tett zsebre a Hunyadi-sorozatért – ezzel is támadták Ruttkay Zsófia forgatókönyvírót, miután meghekkelve a díszbemutatót tiltakozásképpen egy „FUCK NER” feliratú pólóban állt ki az Orbán-rendszer összesereglett elitje elé. Pedig nem kapott extra magas fizetést a munkájáért, miközben évtizedek óta a többi független filmes szakemberrel együtt napi harcot vív azért, hogy egyáltalán dolgozhasson. Milyen megélni, hogy eközben a NER-kegyencek milliárdokért készíthetnek filmeket? Hogyan szállt ki a produkcióból, és miért vívódott, hogy elmenjen-e egyáltalán a bemutatóra? Felveszi újra a pólót? Hány ezer eurós titoktartási szerződés köti? És szükség van egyáltalán állami pénzből készült kurzusfilmekre? A botrányt kavaró tiltakozás óta Ruttkay Zsófia először szólalt meg hosszabban, a Fülke Extrában Gergely Zsófiával beszélgetett.
Április 16-án a mozikban is megnézhetjük a Nándorfehérvár ostromát bemutató látványos végjátékot.
A Hunyadi sztárját nem viselték meg a sorozat intim pillanatai.
A párkapcsolat, a szerelem és a szexualitás központi szerepet játszott a középkori emberek gondolkozásában – mondja Bánki Éva író, irodalomtörténész, aki a Hunyadi-sorozat kapcsán beszélt a középkori emberek lármás, vidám, „közösségi” szexuális életéről is.
Kádár L. Gellért katonai kiképzéshez hasonlította a felkészülését, habár szerinte azzal is öntudatlanul Hunyadi János szerepére készült, hogy már vagy tíz éve végez saját testsúlyos edzéseket.
A NER-elit színe-java felvonult az eseményen.
Március 8-ától lesz látható a TV2-n minden idők legdrágább magyar sorozata, ami egy újabb látványos trailert kapott.
A Hunyadi János életét feldolgozó, csillagászati összegből forgatott sorozat a filmintézet szerint „mérföldkő” a magyar filmipar számára.
Lovas csaták, lefejezések, nemi erőszak és kiszolgáltatott nők, félmeztelen, kigyúrt lovasok: megjelent a Hunyadi János magyar hadvezér életéről szóló, tízrészes sorozat előzetese.
Külföldön Rise of the Raven címmel fut majd minden idők legdrágább magyar sorozata.
Sosem látott mértékben költ az állam a nagyszabású sorozatra.
Új cikksorozatunkat Helyek, amelyek már nincsenek címmel indítjuk útjára, és ebben olyan természeti képződményeket, vagy ember által alkotott építményeket mutatunk be, amik mára már eltűntek. Elsodorta őket a történelem, a természet, vagy az emberi nemtörődömség és mohóság. Elsőként Az aranyemberből sokak által ismert „Senki” szigetéről írunk, ami nem Jókai elmeszüleménye, egy nagyon is létező kis sziget volt az Al-Dunán, amit aztán a vaskapui vízerőmű megépítésekor Orsova óvárosával egyetemben elárasztottak.
Ahogy a törökök a szappanoperáikkal, úgy szerezne az Orbán-kormány a Hunyadi-sorozattal magának külföldön is tekintélyt. Tízmilliárdnál is többet költ az állam arra, hogy nézhető alkotás szülessen. Az amerikai sorozatok színvonalát az árat tekintve már sikerült elérni.
Ezért kell megoldani „az identitás szempontjából lényeges kérdéseket” – közölte a miniszter a Magyarságkutató Intézet konferenciáján.
A Nemzeti Filmintézet pedig saját keretből még több mint 3 és fél milliárd forintot.
A My Bloody Valentine rendezője jó pár éve nem készített filmet. A producer szintén egy külföldön felnőtt, magyar származású filmes lesz.
A történelemszemléletében is a saját útján tévelygő Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter, felmelegítve egy régebbi legendát, megkérdőjelezi a Hunyadi család román származását. Szerinte a família vagy kun–tatár eredetű, vagy európai uralkodókhoz kötődik.
A mai magyar játékfilmek - néhány kivételtől eltekintve - nem a jelenre reagálnak, hanem a múltba menekülnek - mondja Sopsits Árpád filmrendező, aki szerint jelenleg nem cenzúra, hanem öncenzúra van a szakmában, ezért nem készülnek provokatív alkotások.
